Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carol

A történelmi dokumentumfilm egy különleges erdélyi arisztokrata asszony, Szilvássy Carola életútját dolgozza fel.

A báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életútjáról készült filmet vasárnap este mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A játékfilmes elemeket tartalmazó történelmi dokumentumfilm nemcsak egy különleges, nyitott gondolkodású, önfeláldozó arisztokrata nő életét mutatja be, de Carola történetén keresztül a századfordulós Erdély művészeinek és közéleti szereplőinek mindennapjaiba is betekintést enged. A maga természete szerint és szabadon című film producere Molnár‑Bánffy Kata, a forgatókönyvíró Szebeni Zsuzsanna és Ugron Zsolna, a filmet Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendezte. Carola alakját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, Kádár Noémi játssza.

Ha történelemszemléletünk nem lenne annyira férfiközpontú, mint amilyen, Szilvássy Carola nevét ma jegyeznék a történelemkönyvek. Kevés huszadik századi asszonynak jutott osztályrészül olyan fordulatos életút, mint az övé.

„Már akkor azokhoz az asszonyokhoz tartozott, akikkel kapcsolatban kénytelen volt mindenki állást foglalni, vagy mellette, vagy ellene.”

– írja róla Kemény János író, az Erdélyi Helikon írói kör alapítója.

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola (1876–1948) Erdély egyik legrégebbi arisztokrata családja, a Wass család leszármazottja. Különc, különleges egyéniség, aki nemcsak szépségével, eszével, drámai tehetségével, hanem lelkierejével, áldozatkészségével és művészetpártoló hajlamával is kitűnt kortársai közül.

Carola a századforduló divatos szépsége, írók, költők múzsája, aki kipróbálta magát a kolozsvári színpadon, az 1910-es években újonnan épült kolozsvári filmgyárban, a Trianon utáni erdélyi irodalmi körökben, a Helikon porondján, Blériot repülőgépén, és az afrikai vadonban is. A román betörés idején a lángoló Nagyszebenből legjobb barátnőjével, a miniszterelnök feleségével, Bethlen Margittal és Bánffy Miklóssal karöltve százharminc árva gyermeket mentettek ki a városból. Elvégezte a Ferencz József Tudományegyetem bábaképzőjét és az első világháború kezdetén az elsők között vonult be képzett ápolónőként a galíciai frontra.

A 70 perces történelmi dokumentumfilm Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Mindezt játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetétek és történelmi kordokumentumok, köztük gyűjteményi és magánarchívumokban felkutatott különleges filmrészletek és fotóanyagok segítségével. A film legfontosabb küldetése, hogy a ma élő nemzedékek számára kézzelfoghatóbbá tegye a 20. század első felének erdélyi magyar történelmét, és példát mutasson a társadalmi szerepvállalás fontosságára mai világunkban is.

A Szilvássy Carola életútját végigkísérő dokumentumfilm alapját a halála előtt a kolozsvári diakonisszákra bízott, majd később a kolozsvári Erdélyi Református Gyűjtőlevéltárában őrzött, titkosított hagyaték adja, de az alkotók a Carolával szoros kapcsolatban álló kortársak – írók, szerkesztők, művészek, családtagok – műveit, levelezéseit és a szájhagyomány útján fennmaradt vele kapcsolatos történeteket, korabeli sajtómegjelenéseket, illetve eddig nem publikált naplórészleteket is felhasználtak a film készítése során.

„Ötvenöt éves barátság fűz hozzá! 17 éves volt, amikor először láttam, egész életemen át ismertem és becsültem. Az Erdélyi történet Adrienne-jében sok vonást fölhasználtam belőle, egész irodalmi pályámon érvényesült a befolyása, a Naplegendát is neki írtam” – vallotta Caroláról Bánffy Miklós élete alkonyán.

A maga természete szerint és szabadon című film dramatikus jelenetei erdélyi magyar színművészek közreműködésével, Erdélyben készültek, Szilvássy Carola életében is fontos, s máig fennmaradt helyszíneken, többek között a Kolozsvári Magyar Operában, a Kolozsvári Botanikus Kertben a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a Marosvécsi Kemény Kastélyban, valamint a Gernyeszegi Teleki Kastélyban.

A Carola Egyesület támogatásának köszönhetően Erdély több nagyvárosában is bemutatják, és a későbbiekben erdélyi magyar nyelvű televíziós csatornákon is látható lesz a filmalkotás.

A maga természete szerint és szabadon című film a Nemzeti Filmintézet támogatásával valósult meg. A filmet a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. csatornáin láthatja majd a nagyközönség.