Magyarkultúr – kulturális magazin
A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.”
Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban már évek óta a legnagyobbak között tartották számon, de most hivatalosan is a korszak meghatározó írói közé lépett.
Művei – mint a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy Seiobo járt odalent – nem könnyű olvasmányok. Hosszú mondatai, hömpölygő gondolatfolyamai az emberi lét végső kérdéseit kutatják: mi tart össze egy világot, amely már régen széthullott? Hol van a helye a művészetnek, ha a civilizáció omladozik körülöttünk?
A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy az író „az apokalipszis közepette is képes volt a művészet erejét megerősíteni.” Ez a mondat tökéletesen leírja Krasznahorkai világát: a pusztulásban is ott rejlik a rend, a káoszban is van szépség, a végben is ott lapul a kezdet.
Krasznahorkai életműve túlmutat az irodalmon. Béla Tarr filmrendezővel közös munkái – különösen a Sátántangó – kultikussá váltak, világszerte elemzik őket egyetemi kurzusokon, irodalmi és filmes műhelyekben. Műveiben a magyar vidék pora, az emberi lélek labirintusa és a történelem terhe egyetlen sűrű szövetté olvad össze.
Ez a díj nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar irodalom újabb diadala. A világ most újra felfigyel egy országra, ahol a mondatok nemcsak történeteket, hanem sorsokat hordoznak. Krasznahorkai László bizonyította: a magyar nyelv képes a világ legmélyebb igazságait is kimondani.
- Hogyan trükközhetsz, hogy hűvös is maradjon, és a hálózat se omoljon össze?
Ez egy nagyon jó és a jelenlegi, 40 fokos kánikulában rendkívül fontos kérdés. Elsőre ellentmondásosnak tűnik, hogy pont a legmelegebb napokon, az esti órákban kérnek minket a szakemberek a klímák visszafogására, de a háttérben komoly energetikai és hálózati okok állnak. A jelenség oka az úgynevezett esti csúcsterhelés, ami a villamosenergia-rendszer legkritikusabb időszaka. Nézzük meg pontról - Emelkedtek a hamvasztás költségei – ez a temetések árát is érinti
Az elmúlt időszakban több krematórium is megemelte a hamvasztási szolgáltatások díját, ami közvetlen hatással van a hamvasztásos temetések teljes költségére. Mivel a hamvasztás a temetési szolgáltatás egyik alapvető eleme, a díjemelés a temetkezési vállalkozások árajánlataiban is megjelenik tájékoztatta portálunkat a Temetkezési Unió Kft. egyik tulajdonosa. A költségnövekedés mögött több tényező állhat. Az energiaárak változása, az - Magyar Péter szerint robbanás történt a MOL tiszaújvárosi üzemében
Magyar Péter közösségi oldalán arról számolt be, hogy robbanás történt a MOL tiszaújvárosi üzemében. A miniszterelnök tájékoztatása szerint Kapitány István a helyszínre utazik. A bejegyzés alapján egyelőre nem ismert, hogy pontosan melyik üzemegységet érintette az esemény, történt-e személyi sérülés, illetve volt-e veszélyesanyag-kijutás. A MOL tiszaújvárosi telephelye kiemelten fontos petrolkémiai létesítmény, ahol több veszélyes anyaggal kapcsolatos - Elhunyt Scherer Péter
64 éves korában elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színész. Halálhírét a Nézőművészeti Kft. közölte; a hírek szerint a művész május 19-én délelőtt váratlanul hunyt el. Scherer Péter 1961. november 16-án született Ajkán. Pályája különleges utat járt be: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult, majd a színház és a film világa felé fordult. 1985-től az - Elhunyt Sörös Sándor színművész
Hosszan tartó betegség után, 74 éves korában elhunyt Sörös Sándor Őze Lajos-díjas, Fényhang-életműdíjas színművész. Halálhírét a Vígszínház közölte, amelynek 1974 és 1990 között volt tagja. Sörös Sándor 1951. október 27-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1974-ben végzett, Várkonyi Zoltán tanítványaként. Diplomája megszerzése után a Vígszínházhoz szerződött, ahol tizenhat éven át játszott, és közel
